A saját otthon építésének első és legnehezebb része a tervezés, hiszen itt dől el, hogy milyen megjelenésű legyen, mekkora, milyen bekerülési költségű, és mennyire lesz az családra szabott. Az elkészült házban mennyi lesz az elképzelésből és mennyi a megalkuvásból.

Ezért a tervezéssel többet foglalkozom, mint a kivitelezéssel, mert ez mindennek az alapja. A kivitelezéssel a jó tervet esetleg csak elrontani lehet, javítani csak nagyon ritkán sikerül. Sokan esnek abba a hibába, hogy az otthon tervezés szakaszában rábízzák a munkát az első, valahonnan megszerzett tervezőre, (akinek nem nézték meg a referencia munkáit) és annak ellenére megépíttetik a házat, hogy nem igazán tetszik. Hát ezt tervezték meg, én már nem változtatok rajta és egyébként is pénzbe kerülne egy másik tervezőt fogadni.

Természetesen az új tervezőnek is ki kell fizetni a tervezői díjat, ez 100-120 ezer forint. De gondoljon bele ez az összeg nem kidobott pénz, hiszen későbbiekben ennyibe kerül egy darab ajtó áthelyezése. Bár ekkora változtatás nem valószínű, hogy rendbe hozza a ház használhatóságát.

Tehát csak annak a tervnek alapján építse meg a családi otthont mely igazán tetszik, ami praktikus az Ön családjának, és nincs benne semmiféle megalkuvás.
Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy ma a tervezők inkább építési engedélygyártók, mint ténylegesen alkotó tervezők. Ez meglátszik az elkészült házakon országszerte.

Az a legnagyobb probléma, hogy a 60-as évek kezdetétől, modernizálás címszó alatt teljesen elvetettük hagyományainkat a vidéki és a polgári építkezésben egyaránt.

Megjelentek a négyzet alaprajzú sátortetős utcára két szoba típusú házak, és ezek a megjelenésében ronda, funkciójában rosszul hasznosítható épületek országszerte igen elterjedtek. Ezt a típust a mai napig nem sikerült elhagyni, ma is ez az alapja az új épületeknek, kicsi változtatásokkal, variációkkal.

Sajnos a középületekben is elterjedtek a fantázia nélküli egyszerű formák csupasz, dísztelen homlokzatokkal, modernebbnek titulált megjelenése a külső üvegburkolat.

Amivel sikerült teljesen tönkretenni az építészeti kézművességet, az építészeti kultúrát mindazt ami az építészetet a művészet rangjára emelte. Nem célszerű ezt a formát tovább másolni még akkor sem, ha ezeknek a képződményeknek a megálmodóit különböző építészeti nívódíjjal jutalmazták.

Most, hogy elmondtam milyen ne legyen egy most épülő ház, vizsgáljuk meg azt is, hogy milyennek kell lenni az otthon tervezés eredményének ahhoz, hogy esztétikus használható megjelenésében igényes ház épüljön meg elfogadható áron.

Különböző stílusok jelentek meg Magyarországon. Főbb stílusok:

Amerikai
Mediterrán
Bauhaus
És ezek keveréke

A baj ezekkel az, hogy más éghajlati szokási és kultúrában igen eltérő népeknek megfelelő ház nem biztos, hogy nekünk magyaroknak is praktikus.

Mire gondolunk?
Más háztartási szokásaik vannak az amerikai családoknak, és mások a teleknagyságok.

A beépítési szabályozások.
Ha lemásolunk egy nekünk tetsző házat, és nem vesszük, vagy nem tudjuk figyelembe venni helyhiány miatt a külső környezetet, akkor a ház már egészen más lesz.

Az adott környezetbe és az adott telekre kell a házat megtervezni, megálmodni az utcai kerítéstől, a bejárattól a kert elrendezéséig, mindezt egy egységgé kell felépíteni. El kell vetni azt az építési szokást, hogy az utcára két szoba, bejárat oldalkertből vagy esetleg a hátsó részről legyen. A kertet magunknak építjük, azt akkor tudjuk igazán értékelni, ha a lakásból is látjuk és nem csak akkor ha kimegyünk. Tehát a nappalit célszerű a kertre nézően megtervezni, egy üvegfal, erkélyajtó közvetlen kapcsolatával.

Elegánssá tehetjük házunkat, ha a bejáratot az utcai frontra tervezzük, egy szépen kivitelezett lépcső és bejárat kialakítás formát adhat az utcai oldal megjelenésében.

Előszoba és közlekedő:
Sokan ezeket úgy veszik, hogy haszontalan terek funkciója csak annyi, hogy a különböző helyiségeket összekösse, ezért ezeket a minimálisra tervezik vagy nem tervezik így olyan alakja és nagysága lesz ami adódik.Valójában ez is a lakás része, talán az egyik legfontosabb eleme.

Előszoba, szélfogó:
A ház belső megjelenésének, hangulatának meghatározója, hiszen ide lépünk be először, ha ez kicsi szűk és sötét, akkor az első benyomás is ez lesz, és ekkor funkciója is korlátozódik, valójában tényleg csak egy szélfogó lesz.
Helyes az, ha a következő elvárásoknak ez megfelel.

Férjen el benne:
Előszoba szekrény,  Egy ruhafogas a vendégeknek, Cipőszekrény, Tükör, Legalább egy ülőke, És annyi szabad hely, hogy vendégek fogadásakor is mindenki le tudja vetni a kabátját.

A praktikusan megtervezett közlekedőből nyílhat minden helyiség, ha ez nem így van megtervezve, akkor az átközlekedett helyiségek használhatósága romlik a közlekedési útvonal fenntartásával.

Ezt azért mutattam be, mert ez az elrendezés általánosnak mondható.
Ez a családi ház 108 m2 hasznos alapterületű kettő hálószobával, tehát kis létszámú család részére lett tervezve. Itt valójában a nappali része a közlekedő, ezért a tényleges funkciójában használt nappali lényegesen kisebb a megnevezettnél.

Ha csak annyit módosít rajta a tervező, hogy a nappali kert felöli oldalát 1,5-2 m-el a kert felé megnöveli és a tényleges közlekedőt tömör, vagy üvegezett válaszfallal leválasztja, kap egy leválasztott nappalit, aminek az is a haszna hogy a közlekedő oldali válaszfal is bútorozható, természetesen alacsony bútorral, hogy a közlekedő megvilágítását ne árnyékolja. És mindössze 6-8 m2-rel növelte a ház alapterületét, és a külső homlokzat is mozgalmasabb lett.

Természetesen az ilyen áttervezések nem sikerülhetnek jól, hiszen megvan a kötöttség. Csak annyit akartam bemutatni, hogy viszonylag kis változtatásokkal is használhatóságban nagy eredményeket lehet elérni. Jól megtervezett az a ház, ahol kevés a kötöttség, ha változnak a család igényei, vagy esetleg eladják a házat és az új tulajdonos változtatni, akar az elrendezésben, erre minél nagyobb lehetőség legyen.

Mire gondolok itt elsősorban? A középső főfalakra, ezek megosztják a ház belső területét és későbbiekben is meghatározzák az átalakítási lehetőségeket. Ha ezeket a belső főfalakat, oszlopokkal kiváltjuk, a későbbi esetleges átalakításnál kevésbé köti a tervezőt, mint a középső főfalak, és helyet is takarít meg.

Másik kötöttsége volt és van a tervezőknek a szabványos födémgerenda méretek, megkötése. Ezt a kötöttséget ki lehet váltani monolit födém alkalmazásával, itt bizonyos határok mellett szabadon lehet megválasztani a helyiségméreteket, és ez a megoldás olcsóbb is mint a hagyományos gerendás födém. A két födém bekerülési költségszámításait a megrendelhető tanácsadásban bemutatom.

Ha egyszintes házat épít és a tetőteret most nem kívánja beépíteni, akkor is célszerű a leendő lépcső helyét megtervezni, és a födémbe a feljáróhoz szükséges részt kihagyni.

Ez nem jelent most többletköltséget, későbbiekben viszont nagyon leegyszerűsíti a beépítést, ha nem kell a vasbeton födémet bontani, hanem csak egy könnyűszerkezetes lezárást kell kibontani.

A tetőteret nagyon jól lehet hasznosítani gardrób, szárító, vagy más a földszinten már el nem helyezhető helyiség kialakítására. Ha az építkezés idején a gépészeti és elektromos betáplálást felviszik a tetőtérbe, minimális szinte elhanyagolható többletköltséggel, a beépítést későbbiekben házilagosan is el lehet végezni. Így viszonylag kis költséggel lehet a lakást bővíteni.

Ezzel a néhány soros segédlettel, abban kívántunk segíteni, hogy megtudják menyire fontos a jó előkészítés tervezés, egyáltalán az, hogy meg tudja határozni a megépítendő lakóháztól elvárt igényeit.