A megfelelő tetőfedést, illetve az esetleges tetőhibák javítását illetően mindig számos kérdés merül fel az érintettekben. Ezek megválaszolása végett összeszedtünk néhányat a leginkább lényegbe vágó kérdések közűl, hogy rávilágítsunk néhány alapvető fontosságú pontra a tetőfedés téren.

Süvít a szél

Többen is, szembesültek azzal a klasszikus problémával, amikor erős szélben a lambériák között besüvít a szél, időnként ráadásul olyannyira, hogy még az alsó szinteken is huzat támad. De hasonló oka lehet annak is, amikor a tetőtérben - ha nem is fú vad szél - félelmetes morajlás hallatszik szeles időben. Ilyen esetben sajnos nem szolgálhat túl sok jó hírrel a szakértő, ugyanis e mögött a jelenség mögött több súlyos kivitelezési hiba is rejlik. Valószínűleg nem megfelelő az alátéthéjazta, vagyis az alátétfólia, illetve a tetőfólia megoldása, valamint nem működik a belső párazárás és a tető átszellőztetése sem, aminek nagyon hamar komoly kárát fogja látni a faanyag, ebből pedig további állapotromlás következhet. A legjobb, amit ilyenkor a lakó tehet, hogy egy gondosan megírt szakvélemény alapján mielőbb érvényesíti a garanciát a kivitelező felé. A javítási munkához mindenesetben kérjen műszaki ellenőri segítséget!

Megrepedt gerendák

Sokan érdeklődtek a felől is, mi a teendő, ha a tetőt tartó gerendák közül már néhány hónap után sok megreped, vagy meggörbül, illetve, hogy hány éves garanciát vállalnak általában a tetőszerkezetre a kivitelezők. A szakértő szerint az ideális garancia tíz évre szól, hiszen az első években keletkezett repedéseknek, deformálódásoknak oka talán csak a fa mozgása, "helyezkedése", amely legtöbbször nem vezet statikai hibákhoz, legföljebb esztétikailag zavaró következményei lehetnek. A fa repedését például, okozhatja az is, hogy túl sok nedvességgel építették be, majd hirtelen kapott egy nagy meleget, de ez nem vonz maga után nagyobb gondokat. Ezért sokszor időre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mi jelent valódi problémát, és milyen tünet igényel javítást.

Megfelelő szellőztetés

De sok kétséget szül a megfelelő tetőszellőztetés kérdése is, például, hogy a szellőző cserepeket csak a tetőgerinc közelében vagy a tető alsó síkjának közelében is célszerű-e elhelyezni, avagy a túl sok szellőző cserép fokozza a beázás veszélyét? A tető átszellőztetése mindig fontos a kéthéjú tetők (a rétegrendben tetőhéjazt és alátéthéjazt található) esetében, ami azt jelenti, hogy az alátétfólia alatti és feletti légrésben esetleg kialakuló páraképződés a szerkezetből gravitációs úton eltávozzon.

Az átszellőztetés lehet kétszeres és egyszeres. A kétszeres átszellőztetéskor a hőszigetelés nem tölti ki a szarufa teljes magasságát ezért az alátétfólia alatt és felett kialakult légrést, kell átszellőztetni. Egyszeres átszellőztetés esetén pedig az alátétfólia alatt nem alakul ki légrés, mert a hőszigetelés a szarufa teljes magasságában helyezkedik el. Az átszellőztetés alapja egyébként, hogy az eresznél a levegőt be kell engedni és a gerinc alatt a szellőzőcserepeken, pedig ki kell engedni. Tehát egyrészt beszellőzésről, másrészt pedig kiszellőzésről beszélhetünk.

Az alátéthéjazat feladata kiselemes fedések esetén hasonló, mint a kerámia cserépé: másodlagos vízelvezető réteget jelent, hiszen a tető rétegrendjében elhelyezett anyagokat meg kell védeni a bejutó csapadéktól és a pára káros hatásától. Tehát az alátéthéjazat véd a porhó ellen, a szél torló nyomásából adódó csapadékvíz ellen, a páralecsapódás ellen és a belső pára képződés káros hatása ellen. Az esetek többségében az elhelyezés során az alátéthéjazatot az ellenléc rögzíti az alatta lévő szerkezethez, és 10-15 cm rátakarással helyezik el. Nagyon fontos a tető rétegrendjének összeállítása, az építész tervező felelőssége ebben a kérdésben nagyon nagy, mert az új hőtechnikai szabvány betartásáért az építésztervező a felelős.

De ki kell hangsúlyoznunk az engedélyező hatóság felelősségét is, mert az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a rétegrendet, melyet az építési hatóság engedélyez. Gyakran a rétegrendekben hiányoznak a betervezett anyagok műszaki paraméterei, márpedig az építőiparban használt anyagokat ezek határozzák meg.

Zsindely vagy cserép?

És természetesen a klasszikus dilemma is okozott némi fejtörést az építkezőknek, milyen tetőfedőanyag kerüljön a tetőre? Például bitumenes zsindely vagy cserép? Melyik jobb és miért, és egyáltalán mi a különbség a kettő között? Ennél a kérdésnél elsősorban fontos sorra venni azokat a szempontokat, amelyek alapján a döntést meg kell hozni, milyen környéken lakik - belvárosban, külvárosban vagy esetleg falun.

Be lesz-e építve a tetőtér, hogy milyen tetőforma készül, vagy éppen felújítási munka esetén milyen a tetőszerkezet statikai állapota? Az mindenesetre leszögezhető, hogy a kerámiacserép a kárpát medencei viszonyok között a legnagyobb hagyományokkal rendelkezik!