A tető

A tetőt könnyed eleganciával hívhatjuk akár a ház "kalapjának" és mint építőanyag csoportnak rendeltetése, hogy megóvja az alatta meghúzódó életet. Formája változatos, az építész fantáziája szab csak határt. A tető egy szerkezeti egység, amely nem csak látványban domináns, de teherviselő is.

Korszerű tetőszerkezeti és tetőfedő anyagok

Amióta házat épít az ember, azóta tetővel védi az épületet. Ez elsősorban az időjárás elleni védelmet szolgálja, hiszen a csapadék, a szél és az egyéb időjárási viszontagságok ellen főként ez az épületszerkezet nyújt védelmet. Ezen túlmenően azonban esztétikai szempontból is jelentős, hiszen ez az épületek "koronája".

Azt pedig, hogy végül is mi milyen formában kerül az egyes épületek tetejére, azt az építtető és az építész közösen döntik el. Döntésüket természetesen számos körülmény, elsősorban az építtető anyagi háttere, igényessége, a tervező leleményessége határozzák meg. A tető ugyanis az épület fontos és formát adó része, amin nem célszerű spórolni, az ésszerű és szép konstrukciók kialakítására számtalan lehetőséget kínálnak a korszerű tetőfedő anyagok.

A bőséges választékú anyagok között nehéz eligazodni, ezért nem árt tudni, hogy milyen korszerű anyagok közül is válogathatunk.

Beton tetőcserepek

A beton, mint építőanyag már a rómaiak korában is használatos volt. Időtállóságának egyik nagyszerű példája a 2000 éves római Pantheon. Az ötlet - betonból tetőcserepet készíteni - is több mint 150 éves. 1844-ben Adolf Kroher forradalmi találmányától hangos Bajorország. Fából készült sablonokkal cementcserepet állít elő. Az ipari gyártásig természetesen eltelik még néhány évtized, de a századelőn Angliában már részben gépesített betoncserép gyártás folyik. Európa több országában, így Magyarországon is - igaz döntően kézműves technikával - készül a két világháború közti évtizedekben betoncserép.

A betoncserép osztályozott és mosott kvarchomokból, valamint cementből, színezőanyag hozzákeverésével készül, nagy szilárdságú, általában anyagában színezett építőanyag, felülete érdes, homokszórt vagy sima, felületkezelt.A betoncserepek hazánkban is ismertek, ugyanakkor nem tradícionális gyökerűek. Vízzáróságuk, fagyállóságuk megfelelő, állják a hó, a szél nyomását. Egyszerűen felrakhatók, könnyen javíthatók.

Súlyosabbak a hagyományos cserepeknél, ezért erősebb tetőszerkezet szükséges hozzájuk. Nehéz mozgatni, megmunkálni, erősen koptatja a drága, gyémánt vágóélű korongot is. Annak dacára, hogy nem csak természetes anyagokból készül a betoncserép, mégis a gyártás és a felhasználás során - környezetvédelmi szempontból - felveszik a versenyt a kerámiacseréppel.

A kerámia tetőcserepek:

Legelterjedtebb tetőfedő anyag, évezredek óta bevált és mégis nagyon modern (először az etruszkok használtak agyag tetőcserepet kb. i.e. 800 évvel). Szorosan vett értelemben csak az agyagból készült tetőfedőanyag nevezhető cserépnek. Természetes alapanyagból készült környezetbarát építőanyag, mely tiszta természetes anyagokból: "föld - víz - levegő - tűz" készül.

Nyersanyaga vályog ill. agyag - vízzel keverve, hogy plasztikus legyen - levegővel szárítva - gázzal égetve. Környezetbarát gyártási folyamat, gond nélkül tárolható és újra felhasználható.

Igen sokoldalú építőanyag: felújításokhoz és új építkezésekhez, nagy formaválasztékú paletta a nyugodttól a mozgalmasig, a klasszikustól a mediterránstílusúig. Gazdag színválasztéka a natúrtól az engóbozotton (színezett) át a mázasig lehetővé teszik az egyéni igények kielégítését is. A dupla fej- és oldalhornyolás a sajtolt tetőcserepeknél biztos és szorosan záródó fedést nyújt, mely nagyobb tömítettséget eredményez a víz, hó és por ellen. A kerámiacserép nagyon kellemes építőanyag, melegség és komfortosság érzetét kelti. Teljesen természetbarát, egyáltalán nincs károsanyag kibocsátása!
A környezeti hatássokkal szemben igen ellenálló:

• UV-ellenálló (színtartóság)
• Saválló (savas eső)
• Lúgálló (pl. ellenállás madárpiszokkal szemben)
• Nagyon magas mechanikai igénybevehetőség (hónyomás, jég...)
• Tűzálló
• Fagyálló
• Igen gazdaságos építőanyag, mely hosszú használati élettartamának (kb. 80-100 év), magas értékállóságának, újra felhasználhatóságának és könnyű kezelhetőség köszönhető.
• Nincs szükség utólagos mázolásra, bevonásra.

A fém tetőfedő anyagok:

A korszerű gyártási technológiák lehetővé tették, hogy a fém tetőfedő anyagok is újból előtérbe kerüljenek. Különleges tartósságukat a kiváló minőségű acéllemez és a különféle speciális bevonatok biztosítják. Mivel könnyű fedőanyagok, ennek megfelelően nem igényelnek nagy terhelhetőségű tetőszerkezetet sem. Felerősítésük a lemezek speciális kiképzése miatt gyorsan és könnyen elvégezhető.

A Lindab Topline tűzihorganyzott acélmagját rugalmas plastisol bevonat védi a rozsda és az elszíneződések ellen, ez egyúttal olyan sima felületet ad a tetőnek, hogy az algát és a mohát az eső könnyen eltávolítja. Ez a tetőfedő anyag tökéletesen vízzáró, ugyanakkor jellegzetes külsőt ad az egész épületnek azáltal, hogy tetőfelülete sima.

Bitumenes tetőfedő anyagok:
E korszerű tetőfedő anyagokat főként a kis súlyuk és egyszerű felrakásuk miatt kedvelik az építtetők. Választékuk igen bőséges, a tetőburkolatok pedig a hagyományos cserépmintázatokat követőek. Ez érthető, hiszen a fedést adó lemezek formája a régi cserepek formáját követi. A tetőre erősítésük azonban esetenként a korszerűség érdekében -gyártmánytól függően - ezektől eltérő is lehet.

Természetesen a bőséges választék miatt sokan el is bizonytalanodnak, melyik az igazán jó. A kételyek eloszlatásához csupán annyiban segíthetünk, hogy minden építésügyi engedéllyel rendelkező termék jó, csupán az igényeknek megfelelő kiválasztása a gond. Ehhez viszont számos támogatást, információt kaphat az, aki tudatosan, előre informálódva építkezik. Az új, korszerű eljárással készült lemezek a legszigorúbb követelményeknek is megfelelnek. Változatos módon, egyszeres- és kétszeres fedéssel is felrakhatók a téglalap, sarkított téglalap, rombusz, hódfarkú, sarkított négyzet, méhsejt és pikkely lemezek.

A tetőlemezek stílusosan illeszkednek minden tetőformához, így az elképzelések minden apró részlete tökéletesen megvalósítható. A szögezett kivitel miatt kimondottan viharálló, az elemek szoros egységet képeznek a fedélszerkezettel, és sokoldalú alkalmazhatóságuk miatt a harmonikus tetőkialakítások minden feltételének eleget tesznek bármilyen építészeti környezetben.

Szerényebb igényű tetők kialakítására pedig alkalmazhatunk hullámlemezes fedést is.

A különféle tetőfedő anyagok között az utóbbi években igen kedvelté váltak a különféle bitumenes zsindelyek. Nem árt tudni, hogy ezeket a legerősebb európai szabványok alapján minősítik. Eszerint 1. osztályú minden olyan termék, amely megfelel az összes európai követelménynek, míg a 2. osztályba soroltak csak néhány európai éghajlati követelménynek felelnek meg. Az ilyen tetőfedéseknél a héjazat kis tömegéből adódóan csökkenthetők a tartószerkezetek keresztmetszeti méretei. Mivel a bitumenes zsindelyek hajlíthatók, bonyolultabb geometriájú, ívelt tetők kialakítására kiválóan alkalmasak. Felerősítésükhöz azonban deszkával fedett tetőfelületek szükségesek.

Szín és formaválasztékuk miatt előnyösen illeszthetők az épületek környezetének elvárásaihoz. A magastetők részleteinek kialakítása (gerinc, tetővápa) más, költséges fémszegélyek idomok alkalmazásának mérsékelését is lehetővé teszi. Már csekély tetőhajlás esetén is használható, felrakása egyszerűen megoldható. A burkolóelemek öntapadó ragasztóréteggel ellátottak, szakszerűen, szegezetten felrakva teljesen vízzáró tetőburkolat képezhető belőlük.

A bitumenes zsindelyeken kívül tetők fedésére igen jól beváltak a bitumenes hullámlemezek is. Ezek a legolcsóbb tetőfedő anyagok, amelyek azonban a legkülönfélébb, szélsőséges időjárási viszonyok között is megállják a helyüket. A többrétegű bitumeneslemezek sűrű hullámaik miatt rendkívül rugalmasak.

Kis térfogatsúlyuk és rugalmasságuk miatt tetőfelújításokhoz is kiválóan használhatók. Törés és berepedés mentesen darabolhatók, szegezhetők, ezért egy olajozott fűrész, kalapács segítségével kisebb épületek befedése hullámlemezekkel akár házilagosan is kivitelezhető.

Az ereszcsatorna

Háztetőnk igen fontos és kényes része az esővizet, hóolvadékot biztonságosan elvezető ereszcsatorna. Ereszrendszerünk állapota nem pusztán esztétikai kérdés. A rossz csatornázat egész házunkra, kihat.

A korszerű ereszcsatornák

Az esőcsatorna-rendszer számos elemből épül össze: főleg a vízszintes ereszaljából és a függőleges lefolyócsatornákból, az összekötő könyökökből, az ereszalját tartó íves kampókból, a lefolyót a falhoz erősítő rögzítőbilincsekből, stb. Ezeket az eredetileg épületbádogos által készített szerkezeteket a szelvényük és az elhelyezésük szerint nevezték el félkör- és négyszögszelvényű függő ereszcsatornának, párkányon ülő csatornának, fekvő-, párkányba süllyesztett, béléses, sheed és attika csatornának. Ma már a legtöbbjüket csak ritkán, főként műemlék épületeken, különleges építészeti megoldások kivitelezésekor alkalmazzák.

A függő ereszcsatornák szinte egyeduralkodókká lettek a házakon. Ez érthető, hiszen ezek anyagszükséglete a legkedvezőbb, egyszerű a felszerelésük, és karbantartásuk, cseréjük is gyorsan elvégezhető. Ez a típus az eresz alá szerelt, csatornatartókon nyugvó, vályú alakú rendszer. A korszerű ereszcsatornák elemekből összeállíthatók. A műanyagból vagy fémlemezből készített gyári termékek beépítése a leggazdaságosabb.

Az ereszcsatorna-rendszert még a tető lefedése előtt kell összeszerelni, gyakorta mégis megfordul a sorrend: a tetőfedőt követi a bádogos. Ilyenkor fokozottan ügyelni kell arra, hogy a fedés kellően takarjon az eresz szélére, a víz ne juthasson a tető alá, és ne folyjon túl az ereszen. Az ereszt tartó kampókkal állítják be a szükséges lejtést, ami általában 2-3%-os a lefolyócső irányába. Ez nem lehet se kisebb, se nagyobb, mert akkor nem vagy éppen túl gyorsan folyik le a víz, és a lefolyók esetleg nem képesek azt elvezetni.

Anyagukban különböznek

Esőcsatornából igen széles a választék, könnyen megtalálhatjuk a házunk stílusához, színvilágához leginkább illő terméket. Teljes rendszereket kínálnak fémből (horganyzott acélból, cinkből, natúr és festett alumíniumból, rézből), napfényálló műanyagból. Az esőelvezetők különböznek anyagukban, színükben és profiljukban (szögletes, félgömbölyű, párkányszerű stb.), de keresztmetszetükben, hosszméreteikben, összeszerelési módjukban hasonlóak.

PVC ereszcsatornákat régebben csak rossz minőségű orosz alapanyagból gyártottak. Kifakultak, melegben megnyúltak, hullámosodtak, hidegben megrepedeztek, eltörtek. A bizalmatlanság ezért ma is él a műanyaggal szemben, pedig a fejlett nyugati országokban ma már szélsőséges körülményeknek is ellenálló, kitűnő termékeket gyártanak.

Az anyagukban színezett PVC-csatornák színtartóak, rugalmasak, elviselik a hó nyomását, nem támadja meg őket a korrózió, a savas eső, könnyen tisztán tarthatók, házilag is felszerelhetők. Akadnak országok a nagyvilágban, ahol a műanyagból készült gyártmányok a teljes ereszcsatorna-forgalomnak több mint nyolcvan százalékát adják.Döntően a változatos színük miatt futottak be nagy karriert.